Sz�gezz�nk le az elej�n egy dolgot: nem vagyok divatdikt�tor, nem vagyok l�ny, �s legf�k�pp szak�rt� sem. A bejegyz�ssorozat az �n jegyeimet t�kr�zi, �n �rtam, �s az �n v�lem�nyemet form�lja, mutatja meg Nektek. Nem lesz�lni az�rt, ha mondjuk nekem tetszik a Chanel, nektek meg nem, illetve ford�tva sem - �s nem, nem vagyok meleg sem, hogy ezzel a t�m�val foglalkozzak - egyszer�en csak �rdekel.

Chanel. Louis Vuitton. PRADA. Csak h�rom nagy n�v az 1900-as �vekb�l. H�rom olyan n�v, amely a huszadik sz�zadt�l kezdve napjainkig form�lja a divat vil�g�t, t�rt�nelm�t. H�rom olyan n�v, amit az emberek nagy t�bbs�ge ismer. �s mindh�rom c�g Eur�p�b�l sz�rmazik.

A Chanel

Kezden�m tal�n a Chanel m�rkan�vvel. Hogy mi�rt? Az�rt, mert az alap�t�, Coco Chanel, sz�let�skori nev�n Gabrielle Bonheur Chanel hatalmasat alkotott akkor, amikor megalap�totta a c�get 1910 k�r�l. Akkor m�g csak egy kis m�hely volt, ami csak �s kiz�r�lag kalapok k�sz�t�s�vel foglalkozott, de a lehet� legjobb helyen nyitotta meg ezt a kis �zletet. A kezdeti sikereken felbuzdulva Coco m�g k�t boltot nyitott: 1913-ban Deauville-ban, majd 1914-ben Biarritz-ban. De az�rt ennyire ne rep�lj�nk el�re, �gy gondolom, hogy ha m�r a boltr�l van sz�, illene tudni p�r dolgot az alap�t�asszonyr�l is, Gabrielle-r�l.

Gabrielle Bonheur "Coco" Chanel

Gabrielle 1883. augusztus 19-�n sz�letett Saumurban, a francia elegancia, �s a 20. sz�zad divatj�nak egyik legkiemelked�bb �s legfontosabb szerepl�je. � tette tart�s divatt� a r�vid szokny�t, a "kis fekete ruh�t", a koszt�m�kszereket, �s mindezek ut�n � alkotta meg a vil�g legels� mesters�ges parf�mj�t, ami a legels� �vegt�l kezdve napjainkig a vil�g egyik legh�resebb parf�me: a Chanel N�5-�t.

Gabrielle 1883 nyar�n l�tott napvil�got Saumur v�ros�ban. �desapja, Albert Chanel v�ndorkeresked�, �desanyja, Jeanne Devolle varr�n�k�nt dolgozott, �gy el�g szer�ny, �s szeg�ny k�r�lm�nyek k�z�tt �lte gyermekkor�t. �desanyja 33 �ves kor�ban tuberkol�zisban meghalt, ennek hat�s�ra az �desapa �gy d�nt�tt, hogy elhagyja csal�dj�t, �s elk�lt�zik Amerik�ba. Az akkor alig 12 �ves Gabrielle �s testv�rei egy �rvah�zba ker�ltek, azonban fi�testv�reit, a 6 �ves Lucient �s a 10 �ves Aphonse-t egy tany�ra k�ldt�k dolgozni. Coco st�lus�n el�g nyom�s, �s felismerhet� nyomokat hagyott a z�rd�ban t�lt�tt id�: a semleges sz�nek, a kem�ny�tett gall�rok �s az egyenes vonal �s formatervez�s mind-mind az �rvah�z �p�t�szeti st�lus�t, �s az ott dolgoz� n�v�rek egyenruh�j�t id�zik. Egy legenda szerint log�j�t az 1920-as �vekben, az Irène Bretz kast�ly�ban elt�lt�tt vak�ci� ihlette. 18 �ves kor�ban egy, a kanonok �ltal fentartott int�zetbe ker�lt, ahol megtanult varrni, majd ebben a szakm�ban is helyezkedett el: 1903-ban babaruh�k �s kelengy�k varr�s�val kezdte a Maison Grampayre-n�l. 5 �vvel k�s�bb Gabrielle letette a t�t �s a c�rn�t, majd �j nev�t haszn�lja: a Coco-t. �tnak indul, hogy szerencs�t pr�b�ljon a Vichyben �l� b�csik�j�n�l - akkoriban �gy gondolta, hogy a sz�npadi szerepl�s sokkal jobb �s izgalmasabb szakma, mint b�rmi m�s. P�r h�nappal k�s�bb m�r j�p�r sz�ndarabban megjelent, ahol �nekelnie kellett. Legh�resebb sz�npadi sz�ma a "Qui qu'a vu Coco dans I'Trocad�ro?", ami meg is hozta sz�m�ra a sikert - ett�l a pontt�l kezdve mindenki Coco-nak h�vta.

Rajong�i k�r�l rengeteg vagyonos udvarl� is akadt, �s ekkoriban tal�lkozott �tienne Balsannal, a j�m�d� hivatalnokkal is. Neki k�sz�nhet�en ismerte meg a fels�bb t�rsadalmi r�teg szok�sait �s etikettj�t. Szerelm�k azonban nem volt t�l tart�s, b�rsonyos �s felh�tlen: n�h�ny h�nap ut�n �gy gondolt�k, hogy k�l�n folytatj�k. Balsan bar�ti k�r�ben ismerkedett meg �j udvarl�j�valm aki egy gazdag, angol bank�r fia volt. Capel az els� vil�gh�bor� alatt sz�nsz�ll�t�sb�l gazdagodott meg, �s saj�t lovasp�l� csapattal rendelkezett.
1909-ben Gabrielle otthagyja az izgalmasnak v�lt szakm�t, az �nekl�st, �s p�rizsba k�lt�zik szerelm�hez. A f�rfi anyagi seg�ts�g�vel Coco megvette �tienne Balsan garzonlak�s�t a Boulevarde Malesherbes-en, �s kalapk�sz�t� m�helyt nyitott. 1910-ben megny�lt els� �zlete CHANEL MODES n�ven. A 21 rue Cambon t�k�letes helyv�laszt�s volt - a k�rny�ken �lt az eleganci�t kedvel� p�rizsi fels� oszt�ly, �s mind�ssze p�r l�p�snyire volt a Vond�me t�rt�l �s a luxus francia fellegv�rt�l, a rue du Faubourg Saint-Honor�t�l. Ezeket a sikereket k�vet�en nyitott m�g k�t �jabb boltot. Mivel hatalmas sikert arattak a kalapok, Coco �gy gondolta 1918-ban, hogy �jabb �zletet nyit a Cambon utc�ban, a 31-es sz�m alatt. Ez az �zlet igaz�b�l m�r egy butik volt, hiszen a ruh�k, a kalapok �s a kieg�sz�t�k egy boltban voltak megtal�lhat�ak. 

Coco 1921-ben, a Francia rivi�r�n t�lt�tt nyaral�sa alatt tal�lkozott Emest Beaux-val, a h�res parf�mk�sz�t�vel. Ekkoriban eg�sz P�rizs Chanelr�l besz�lt, ez�rt k�rte meg Ernest, hogy k�sz�tsen neki egy egyedi parf�m�t, egy teljesen egyedi, �s k�l�nleges illatvil�ggal. Egy olyan �sszet�telt szeretett volna, ami mesters�ges anyagok felhaszn�l�s�val k�sz�l, ami hatalmas sz� volt, mivel az akkori id�kben a parf�m�k alapanyagjai a vir�gok voltak, ez�rt term�szetesnek min�s�ltek. Chanel v�g�l beleegyezett, hogy kipr�b�ljon n�h�ny mint�t, ami tetszett neki. Ekkoriban Chanel intim kapcsolatban �lt Dmitrij Pavlovics Romanov orosz nagyherceggel, ez�rt � rajzolta az N�5 els� flakonj�t, ami nem volt m�s, mint a c�ri test�rs�g vodk�s�vege. A flaska az�ta t�bbsz�r v�ltott form�t, de ugyan�gy k�l�nleges maradt az illatvil�ga. Mellesleg, az N�5 nem csak az�rt volt k�l�nleges, mert az els� mesters�ges parf�m volt, hanem mert Coco ezzel egy olyan hull�mot ind�tott el, amit az�ta se siker�lt meg�ll�tani: az N�5 ut�n minden nagyobb, �s valamireval� divath�znak volt saj�t parf�me. Coco a mintasorozatb�l sz�nd�kosan az �t�dik ampull�t v�lasztotta, mivel az �t�s volt Chanel szerencsesz�ma - a n�vv�laszt�s pedig tudatosan t�rt�nt: "A kollekci�mat az �t�dik h�nap �t�dik napj�n ind�tom el a piacon, �gy hagyjuk meg neki az �t�s sz�mot, amely szerencs�t hoz neki is."

"Az a n�, aki parf�m�t nem visel, annak j�v�je nincs."
- Coco Chanel, 1923 -

A divat �jragondol�sa

Chanel nyitott volt a k�rnyezet�re �s bar�tai is inspir�l�lag hatottak r�. �j csal�dja volt, amit � v�lasztott: m�v�szek, �r�k, t�ncosok, diplomat�k, �s m�g sokan m�sok. Hat �ven �t volt bar�tn�je Hugh Grosvenornak, Westminster herceg�nek, majd v�g�l 1928-ban Sk�ci�ban j�rtak, �s onnan hozta haza a tweed koszt�m�k �tlet�t. Chanel �lt�ztette mind az eur�pai, mind az amerikai n�ket, akik �lvezt�k a ruh�it, mivel praktikusak voltak, �s �k a praktikus �lt�zk�d�st r�szes�tett�k el�nyben. �gy teh�t evidens volt, hogy Chanel ruh�kat hordanak, mivel Coc�nak siker�lt az eleg�nst, az egyszer�t �s a k�nyelmest kombin�lni, egyes�teni. Elvetette az �sszetett elegancia kell�keit, mint p�ld�ul amilyen a f�z�k voltak a renesz�nszkorban, �s bemutatta a k�nyelmes, �s egyszer� elegancia �j st�lus�t. Chanel at�sa a divatvil�gban olyan hatalmas m�rt�k� volt, hogy m�s tervez�k (mint p�ld�ul Dior) lecser�lt�k a k�l�nc, �s extravag�ns st�lus� ruh�ikat egy egyszer�bb v�ltozatra, az�rt, hogy visszanyerj�k az elvesztett v�s�rl�kat. Akkoriban Chanelt �s ruh�it mer�sznek tartott�k, mivel - mint ahogy az el�bb is �rtam - a f�z�ket f�lredobta, haj�t r�vidre v�gatta, �s f�rfinadr�got viselt. Mindemellett hagyta, hogy a nap lebarn�tsa b�r�t.
V�s�rl�i im�dt�k a ruh�it, ami �les ellent�tben �llt a kor akkori neh�zkes �s k�nyelmetlen �lt�zk�d�si st�lus�val. A divatlapok kezdek r� felfigyelni, �s Chanel jellegzetes koszt�mei (kardig�nszer� fels�r�sszel) divath�bortt� v�ltak P�rizsban. 1924-ben �kszereket kezdett tervezni �s k�sz�teni, majd Fulco di Verdura �kszertervez�t is elh�vta a divath�zba. Chanel el�nyben r�szes�tette, majd n�pszer�s�tette is a hossz�, hamis gy�ngyf�z�r koszt�m�kszereket, tov�bb� strasszb�l, gy�m�ntb�l �s rubinb�l k�sz�lt karperecekkel �s mellt�kkel drukkolt el�.

Chanel 1926-ban drukkolt el� a "kis fekete ruh�val", ami azzal h�d�tott, hogy rendk�v�l egyszer� volt, annak ellen�re, hogy az 1920-as �vekben teljesen m�s divathull�m volt. A Vogue divatkritikusait nyerte meg legeslegel�sz�r, akik a kis feket�ben a modern n� egyenruh�j�t l�tt�k. Felvette kollekci�j�ba az es�kab�tokat �s bl�zereket, amik arany gombozattal voltak ell�tva. N�i ruh�ihoz olyan anyagokat v�lasztott, mint a tweed �s a gabardin, amelyek addig csak �s kiz�r�lag f�rfiaknak voltak fenntartva (ebb�l is megl�tszik, hogy milyen szint� f�rfiuralom volt az 1900-as �vekben).
1932-ben Chanel �jra a h�rad�sok k�zep�be pottyant. A Guilde Internatonale du Diamant felk�r�s�re gy�m�nt�kszereket tervezett. Ilyen extravag�ns dolgokat csak � engedhetett meg a gazdas�gi v�ls�g neh�z �veiben. 1935-ben 4000 alkalmazott dolgozott n�la, a rue Cambonban �t lak�h�za volt, �s �vente k�r�lbel�l 28000 (!!!) modellt adott el.
1939-ben bez�rt a varroda �s a divath�z. Chanel el�sz�r vid�kre ment, de mivel akkori szeret�je, Hans Gunther von Dinklage n�met katonatiszt volt, menek�lnie kellett. 1944-ben Sv�jcba menek�lt v�g�l, �s Saint-Moritzban �lt, ahol �jra tal�lkozott az emigr�ci�ban �l� Paul Morand-nal, akinek elmes�lte eg�sz addigi �let�t.

A h�bor� ut�ni id�szak d�nt� volt Coco �let�ben. Amikor visszat�rt Sc�jvb�l, Franciaorsz�g lelkesen �nnepelte Christian Dior �j divatrendj�t. A 71 �ves mademoiselle k�szen �llt az �jabb csat�ra: 1954-ben megny�lt a rue Cambon-i m�hely, �j kollekci� sz�letett, de a kritika h�v�sen fogadta. 1955-ben megjelent a l�ncos, steppelt t�ska v�gs� form�j�ban, 1957-ben a fekete orr� szand�l. 1955-ben alkott�k meg a divath�z els� f�rfi parf�mj�t, a Pour Monsieur-t, majd m�g ugyanebben az �vben Marilyn Monroe nyilv�nosan kijelentette, hogy a Chanel N�5 n�h�ny cseppje n�lk�l�zhetetlen az �jszak�ihoz. Ez �jabb ragyog� elismer�st jelentett, majd 1957-ben Chanelnek �t�lt�k a Neiman Marcus Fashion-d�jat Dallasban.
Amerik�ban is n�pszer�ek voltak ruh�i, p�ld�nak ok��rt: Jaqueline Kennedy is r�zsasz�n� Chanel-koszt�m�t viselt a mer�nylet idej�n.

Annak ellen�re, hogy Chanel nagyon j�l �rtett a f�rfiak nyelv�n, sohasem ment f�rjhez. Coco 1971. janu�r 10-�n, 87 �ves kor�ban, mag�nyosan halt meg a p�rizsi Ritz hotelben. A gy�szszertart�st k�vet�en a sv�jci Lausanne-ban k�s�rt�k el utols�, v�gs� �tj�ra.

Igaz �gy szerettem volna, hogy az eg�szet elint�zem egy bejegyz�sben, de egyszer�en Coco-r�l �s a Chanel-r�l annyi dolog van, amit bele lehetett �rni, hogy hihetetlen. Persze nem csak ezek voltak a Chanel divath�z "divatmegv�lt�sai", ezek csak az els� sikerek, k�s�bb m�g nagyobb sikereket �rt el a divatban a Chanel m�rkan�v.
A k�vetkez� cikkben szeretn�m bemutatni majd a Louis Vuittont �s a PRADA-t. Rem�nyeim szerint azt a kett�t m�r siker�l egy bejegyz�sbe beles�r�teni, �s ut�na lesz egy harmadik r�sz is, a 21. sz�zad hatalmas divathull�maival.