Neh�z dolog ez a "bar�ts�g".

Sajnos amir�l �rni fogok... Hogy mondjam, nem tehetem meg azt, hogy publikum el� t�rjam.

Azt hittem, hogy v�gre nekem is lesz valami boldogs�g az �letemben azt�n r�j�ttem, hogy ja, am�gy nem. �s ez soha a b�d�s kurva �letben nem fog megv�ltozni az�rt, mert egy szerencs�tlen fasz vagyok. �s legsz�vesebben most azonnal felk�tn�m magam a legk�zelebbi f�ra az�rt, hogy ne szenvedjek tov�bb, mert hal�l komolyan mondom, m�r nem b�rom �n ezt �rzelmekkel, ideggel, sehogy se.

Mi�rt nem j�r nekem ebben a szutykos �letben k�t perc boldogs�g? Nekem mi�rt nem j�r az, ami m�soknak igen, �s nekem mi�rt kellett �tmennem azon, amin �tmentem tizen�vesen?

Nem �rtem.

Megt�rtem. V�g�rv�nyesen.

Nem is tudom, hogy hogy kezdjem, b�g�k, mint egy telibebaszott teh�n, mert m�r megint t�l sokat adtam egy 'bar�ts�gba', �s el�r�bb helyeztem m�sok �rz�seit, mint a saj�tjaimat. Konkr�tan annyira magam alatt vagyok, hogy m�g a gondolataimat se tudom �sszeszedni egy csokorba, mert kavarog minden a fejemben.

Hogy mi�rt? Nem tudom. Tal�n �gy akartam el�rni azt, hogy b�rki �ltal is szeretve legyek, hogy �gy tekintsen r�m ak�rki is,

Hagyom ink�bb a gecibe. �gy d�gl�k meg, ez van.