Felpörög a mókuskerék, az EA fejlesztői csak úgy dolgoznak az újabbnál újabb játékokon, törik a kobakjuk, hogy most mi legyen, hogyan legyen, de mindig fején találják a szöget. Az EA studiói mindig a lehető legjobb játékokat adják ki, amik tele vannak innovációval és egyedi ötletekkel - nincs ez másképpen a Need for Speed szériával sem, azonban - sajnos - néha hiba csúszik a számításba, és becsúszik egy-egy baki, főleg a 2000-es években. Dehát az hol nem?

A második generáció

2002-ben egy újabb E3 került megrendezésre, ami nem egy szempontból volt nagy esemény. Több játék is itt mutatkozott meg a nagyközönségnek, pl. a Doom 3, az Unreal 2, és két, hosszú év után az új Need for Speed rész is, a Hot Pursuit 2 is. A játék a következő konzolgenerációra készült leginkább, de készült PC-s, Xboxos, és GameCubes változat is, de lehet, hogy jobban jártunk volna, ha hagyja az egészet az EA, és meghagyja PS2-re, mivel a portok úgy lettek rosszak, ahogy voltak. És ezt megsínylette az EA is, ugyanis a Hot Pursuit 2 lett az egyik legrosszabb NFS, ha nem a legrosszabb. PS2-n nagyon szép volt az egész, kidolgozott, szép grafikával, rengeteg extrával, azonban a portok nagyon nagy kompromiszumokkal jelentek meg, ugyanis csomó olyan PS2-es dolgot kihagytak belőle, amit egyébként simán át lehetett volna ültetni, aztán talán nem lett volna akkora bukás a Hot Pursuit 2 sem. Többek között hiányzott a visszajátszás, a lassítás, és még lehetne sorolni, hogy mi nem jutott a PC és az Xbox tulajoknak, amíg a PS2 tulajok vígan játszadoztak az igazán jó, és normálisan kidolgozott Hot Pursuit 2-vel.
2003-ban nagyot vártak az EA-től, egy olyan durranást, ami talán megmentheti a Need for Speed szériát. Már nem mintha teljes kudarcra lett volna ítélve, csak a Hot Pursuit 2-nek köszönhetően nagyon sok rajongó csalódott lett, így kérdéses volt az akkori színvonal és érdeklődés fenttartása is. Végül az EA jött, látott és majdnem győzött is, ugyanis 2003-ban úgy döntött, hogy az egész eddigi Need for Speed koncepciót kivágja a kukába. Mivel jött a konkurencia a Gran Turismo személyében, így nagyon nagyot kellett durrantania az EA-nek, hogy visszavegye a vezetést, és sikerült is, ugyanis a Black Box új Need for Speedje elhozta az illegális autóversenyzést, egy rakás neoncsövet, japcsi autókat, bikinis nőket. A játékmenet inkább a karriermódra próbált fókuszálni az Underground szériával, és nem, nem a rajongókat varázsolta el az új rész, hanem leginkább a fiatalokat, mert akár szerettük, akár utáltuk, el kellett ismerni, hogy az Undergroundhoz hasonló játék a piacon nem volt, és azóta igazán nem is jelent meg. Azonban az Undergroundnak is volt egy nem is kicsi negatívuma: a rendőrök kimaradtak a számításból. Hogy miért, az máig hatalmas rejtély, és szerintem még a Black Box sem tudja, de ettől függetlenül kelendő volt a játék a bámulatba ejtő grafika és a rohadtjó zene miatt.

Az egy évvel későbbi Need for Speed: Underground 2 egyetlen dologban robbant, de abban hatalmasat: megnyílt a játékosok előtt a város. Arra mentünk, amerre éppen kedvünk szottyant, a radar jelezte azt, ha valahol verseny volt, tehát éltünk, mint Marci hevesen, de a rendőrök ebből a részből is kimaradtak. Szerény személyem is az Underground 2-nél csatlakozott a Need for Speed rajongói köréhez, és azóta sem lappadt. Emlékszem, akkoriban karácsonyra kaptam egy hatalmas kormányt, fék- és gázpedált, és azzal csapattam egész nap a játékot. Nem lehetett lecsapni a gépről, mindig itt ültem, mivel nagyon-nagyon megtetszett a játék. Na de visszatérve, megjelentek a kategóriák, mint pl. az izomautók, és az ehhez hasonló egyéb megnevezések, és egy hatalmas tér. Mert a város tényleg hatalmas volt. Tehát az Underground széria jött, látott és győzött, ugyanis az eladások nagyon jók voltak, amik - hála a jó égnek - meghatározták a Need for Speed jövőbeli előrehaladását.

2005 az egyik, sőt A fénypontja a Need for Speed történelmének. Ígértek ugyanis a fejlesztők lenyűgöző grafikát, sok kocsit, szabad világot, rendőröket, szexi csajokat, egy csomó ellenfelet, na meg egy csomó autót. XBOX360 megjelenése, az EA pedig úgy gondolta, megállapodik a Microsofttal, ugyanis az XBOX360 egyik legnagyobb címe, sőt, nem is az egyik, hanem a legnagyobb címe a következő Need for Speed volt, ami nem más, mint a Most Wanted. Már lassan ott jártunk, hogy a csapból is a Most Wanted folyt, olyan nagy feneket kerítettek a játék köré, ami érthető is. 2013-ban nézve is gyönyörű grafikája van a játéknak, elég élethű, csak annyi a baj vele, hogy minden csepp realizmusát elvesztette, és lett a játékból egy nagyon jó, száguldozós-versenyzős-rendőrözős játék, egy sztorival fűszerezve: a főhősünket átverik, legnagyobb ellensége a rendőrök kezére adja, majd otthagyja, és egyetlen mentsvárunk Mia lesz, aki igazán szexi azokban a semmi ruháiban, amikben flangál. A történet egyszerű: juss fel a Most Wanted lista első helyére, és legyél te az utak királya. Egyszerűnek hangzik és tűnik, de amúgy nem lett végül az, emlékszem,  mennyit szarakodtam azzal, hogy végigvigyem a játékot, de sikerült egyszer! A vége a legjobb, ha még nem játszottál vele, akkor szégyelld magad, és minél hamarabb pótold ezt a hiányosságod, ugyanis ez egy olyan játék, amivel nem lehet nem játszani, mondhatni, hogy az alapműveltség része lett. Mert nem hiába, tényleg az lett. A kritikusok csak úgy öntötték magukból a 9+-os értékeléseket, az eladások csúcsokat döntöttek, ez kellett az EA-nek végre. Szép munka, talán az NFS széria legjobb játéka, még mai szemmel nézve is.

A következő nagy cím a 2006-ban megjelent Carbon volt. Itt nem volt különösebb újítás, maradt ugyanaz az alapkoncepció, mint a Most Wantedben: város, csajok, tuningolható verdák. De azért mégis volt egy kis újítás, ugyanis megjelent egy újfajta "csapatrendszer", ugyanis a Carbonban inkább a csapatok küzdöttek egymás ellen, mintsem egyedül, egymás ellen. A csapattársak a versenyek folyamán tudtak nekünk segíteni, ki ezzel, ki azzal, és a főnököket úgy kellett legyűrnünk, hogy egy, a hegyen megépített szerpentinen kellett megmutatnunk bátorságunk, és természetesen drifttudásunk - ha leestünk, akkor meghaltunk, kész, kaput, nincs tovább. Azonban a túl kevés újdonságnak köszönhetően a Carbon nem lett túlságosan sikeres, ezért az EA úgy gondolta, hogy visszatérnek a ProStreet címmel az eredeti koncepcióhoz, de nem jött nekik össze. A ProStreet 2007-es megjelenésével az EA nagyobb bukásaihoz sorolható, ugyanis igaz, hogy visszatért a törés úgy nagyjából 4-5 év után, de a ProStreet egy olyan játék volt, ami.. Hát, enyhén szólva csúf volt. Egyedül az autók néztek ki benne normálisan, de még az is hagyott kívánnivalót maga után. Az EA ezért úgy gondolta, hogy majd a pucér csajokkal eladhatóvá varázsolja, azonban ezzel nem azt érte el, hogy eladta a ProStreetet, hanem olyan szintű marketingbotrányt hozott a saját konyhájára, mint amilyet még soha. A játék unalmas volt, csúnya, buta alapkoncekcióval, tehát a Black Box srácainak túl nagy falat volt. És még ami felháborító: a ProStreet a legdurvább PC-s konfigurációt is felzabálta, úgy, hogy nem nyújtott jóformán semmit sem. Hogy ezt hogy hozták össze, azt nem tudom, de az EA megcsinálta. A játék nem hozta a várt eladást, sőt, bukásnak minősült - nem is csodálkozom.

2008-ban a világ nagy csodára számított az EA-től, egy új Need for Speedre, ami minden eddigi próbálkozásukat felülmúlja. A Black Box bepróbálkozott, és... *dobpergés* Szokásosan nem sikerült neki. Az Undercover egy 10-es skálán 11-esen unalmas volt, és jóformán a Most Wantedet öltöztették át. Nem volt csúnya, de körülbelül olyan rossz volt, mint a Hot Pursuit 2 annó '69-ben. Az EA nem is tétlenkedett tovább: megunta, hogy az előző 3 rész sikertelen lett, sőt, konkrétan el is bukott, így elvették a projektet a Black Boxtól, majd szétszórták, három különböző címre. Ezzel véget is ért a második generáció, és egy új stúdió, a Slightly Mad Studios kezdett el dolgozni a nagy nevű sorozat következő részén, ami nem is lett olyan rossz, mint vártuk.

A harmadik generáció

Az Undercover után az EA-nek fel kellett kötnie a gatyaszárat, mert a Gran Turismo jött, és általában győzött, főleg a Most Wanted után. Igaz, a Most Wanted még mindig tartotta magát, de sajnos az utána következő csúfos kudarcok nem hoztak annyi pénzt a konyhára, hogy jól működjön a szerkezet, így az EA-nek nagyon meg kellett gondolnia, hogy mire bólint rá. Így került a Need for Speed a Slightly Mad Studios-hoz, ahol elkezdtek dolgozni a Shiften. 2009. szeptember 15-én megjelent, és... Nem lett rossz Sőt, a kritikusok pozitívan fogadták, 80 pont felettieket kapott a Shift, így 3 év után az EA végre újra a lovak közé csapott. Igaz, a játékosokat eléggé megosztotta az a tény, hogy megint visszakerültünk a zárt világba, ahol csak bizonyos pályákon lehet mászkálni, szerény személyem ezért nem is vitte végig a Shiftet (meg mert nem volt elég a számítógépem hozzá). Mindenesetre a Shift meghozta a sikert 3 év folyamatos kudarc után, és a hangsúly ezen volt.
2009-ben megjelent még egy kisebb játék is, Need for Speed Nitro címen, de az csak hordozható eszközökre (Wii és NintendoDS).

2010-ben próbáld nagyot robbanni az EA és a Need for Speed, ami sikerült is, és nem is. Rögtön két játékot is piacra dobtak, a World-öt és a Hot Pursuitot. A World egy multiplayerhez hasonló játék volt - lehetett egymás ellen játszani, pontokat gyűjteni, azonban ahhoz, hogy teljesen végigvidd, és nagyon jó eredményeket érj el, SpeedBoostra volt, és van még mindig szükséged, ami bizony borsos összegekbe kerül. Ezért sok rajongó nem is szereti túlzottan a Worldöt, inkább a tehetősebb réteg közül került ki a rajongói tábor, de persze kivétel erősíti a szabályt, így a kevesebb pénzzel ellátott rétegből is került ki nem egy rajongó, akik inkább a haverokkal játszottak.
Ugyanebben az évben jelent meg a Hot Pursuit is, ami megint visszaadta a szabad világot, nem is akármilyen palástban. Sőt, mondhatni, hogy egy gyönyörű ruhába öltöztetve kaptuk meg az egész világot, remek autókkal, és a játékélmény is nagyon jóra sikerült, nem véletlen az sem, hogy pozitív fogadtatásban részesült. A Shift után a Hot Pursuit is siker volt, ami talán egy kis fényt hozott az EA fejecskéjére. Ja, mellesleg, a Hot Pursuitban a rendőrök nagyon bedurvultak: lőttek a játékosra helikopterből, és tényleg mindent megtettek azért, hogy elkapják, ami sokszor még a legkönnyebb szinten is elég nagy fejtörést okozott a játékosnak. Tehát a Hot Pursuit jött, és vitte a pálmát, ami nem volt rossz dolog.

2011-ben megérkezett újabb két játék, egy folytatás, és egy, teljesen új, majdhogynem innováció az EA műhelyeiből. Az első játék a Shift 2: Unleashed volt, szintén a Slightly Mad Studios által fejlesztve - ugyanúgy, mint az első rész. Igaz, inkább lett szimulátor a Shift 2, mint Need for Speed, de van, és nem is lett olyan rossz, mutatja ezt nem is csak az egész jó, sőt, pozitív fogadtatás.
Ugyanebben az évben, kicsit később jelent meg az új Need for Speed, ahol szintén nem volt szabadon bejárható világ, viszont annál inkább volt egy teljesen jól emészthető, nagyon jó játék. A sztori: illegális autóversenyzés Amerikán keresztül, San Fransiscoból New Yorkba, mindenféle területen keresztül. Saját véleményem szerint az egyik legjobb Need for Speed játék a The Run: élvezhető, és attól függetlenül, hogy nem járható be szabadon a világ, nagyonis jó játék. Nem mindig jelenti azt a kötött világ, hogy egy játék nem lesz játszható, és ezt a The Run meg is mutatja. A fizika rendben van, ja, és ez az első, és előre láthatólag utolsó Need for Speed is, ahol volt egy kis rész, ahol gyalog kellett szednünk a lábunkat (igen, jól olvastad, gyalogosan menekültünk a vége felé). Igaz, a The Run nem részesült túl fényes fogadtatásban, jóformán senkinek nem tetszett a kritikusok közül, ezért a 60 körüli pontok. De a Black Box (igen, megint ő fejlesztette ezt a részt) igazán odatett magáért, és egy tényleg jó játékot tett le az asztalra.

2012-ben a Criterion Games megmutatta, hogy hogyan kell újraéleszteni egy régi játékot: 7 évvel az eredeti Most Wanted bemutatása után újragondolták a címet, és bemutatták a 2012-es részt. Azonban nagyon sok dologban eltért az eredeti Most Wantedtől: leginkább fájó pontja az, hogy nem lehet a járműveket tuningolni. Kis mértékben lehet, de nem annyira, mint ahogy az eredeti címben. Úgy érzem, hogy a 2012-es Most Wanted csak a címben maradt meg Most Wantednek, de minden másban eltér: a grafika igaz, hogy lenyűgöző, de annak kell vas. Bőven. Ezért sok embernek nem is elérhető az igazán szép grafika, többek között nekem sem, "low" beállításon viszem a játékot, de őszintén szólva, beleuntam. Beleuntam, hogy az autókat nem megvenni kell, hanem megtalálni, és hogy minden autóhoz külön versenyek tartoznak, kemény 5-6 verseny egy-egy autóhoz, ami sok versenyt jelent, de unalmasakat. Külső tuning nincs is, csak átmész egy festőműhelyen, és meg van oldva a "tuning", még csak színt sem választhatsz, és ez nem jó. Mellesleg, a "Most Wanted lista" olyan szinten nem valósághű, hogy nagyon nem. Még csak 4 ellenséget tudtam legyőzni egy fullra feltuningolt Maseratival, majd amikor legyőztem őket, megkaptam az autójukat, de azok olyan lassúak voltak, mint a csiga. Igen, ez teljes mértékben érthetetlen nekem, de bezzeg a versenyeken ha lehagytam, jött, mint az állat, 4 másodperc alatt behozott úgy 2 km-es lemaradást, utána pedig eltűnt. És ez nem menő, egyáltalán nem.

És 2013-ban az EA bemutatta a Rivalst. Ami igaz, nem részesült túl rossz fogadtatásban, de jóban sem. A 2012-es Most Wantedet majdnem mindenki szerette, mert igen, szerethető játék volt, minden hülyeségével együtt, de a Rivalsnál már az látszik, hogy eltért a NFS vonal az eredetitől. Nincsen rendes tuning, ami eleve adta a Need for Speedek hangulatát, aminek köszönhetően teljesen egyedi verdánk volt. Jóformán eltűnt, sőt, nem jóformán, hanem eltűnt. És ez hiányzik, ez már nem Need for Speed - ez már inkább egy tákolmány az EA által. És ha így halad az EA, akkor annak nem lesz szép vége - kérjük vissza a külső tuningokat, most!

És ezzel a bejegyzéssel egyelőre végeztem a Need for Speed-del. Eléggé fárasztó volt, és hosszadalmas, csoda, ha lesz, aki elolvassa, mert ez tényleg hosszú bejegyzés lett. De remélem élveztétek, én igyekeztem izgalmasra megírni, nem tudom, hogy hogy sikerült.